Magyar Pszichológiai Szemle

A testdiszmorfiás zavar pszichológiai vonatkozásai

Szászi Beáta — 2023-09-15

A testdiszmorfiás zavar (BDD) nagy szenvedéssel, a pszichológiai és szociális funkciók súlyos károsodásával jár. A pszichiátriai betegség központi tünete a saját test észlelésének súlyos zavara, amely alacsony önértékeléshez, szorongáshoz, depresszióhoz, szociális izolációhoz vezet, mindez akadályozza a továbbtanulást, munkavégzést, családalapítást. Nagy a pszichiátriai komorbiditás és az öngyilkosság miatti halálozás kockázata. A betegség nozológiai helyzete a DSM-5-ben megváltozott. Kialakulásában és fennmaradásában biológiai, pszichológiai, környezeti és szociokulturális tényezők játszanak szerepet. A szerzők célkitűzése a pszichológiai tényezők áttekintése. A legfeltűnőbb tünet, a testképzavar hátterében kognitív funkciók (észlelés, figyelem, információfeldolgozás, végrehajtó működés) jellegzetes megváltozását feltételezik. Legtöbbet az arcészlelést és az érzelemfelismerést vizsgálták. Az érzelemszabályozás zavara is hajlamosít BDD-re. Jellegzetes személyiségvonások: félénkség, érzékenység a visszautasításra, kritikára, alacsony önértékelés, perfekcionizmus. Domináló érzésük, a szégyen meggátolja, hogy segítséget kérjenek. A betegség korán, többnyire serdülőkorban (átlagosan 16,7 éves korban) kezdődik. Gyakoriak a korai életévekben átélt traumatikus élmények, stresszel teli életesemények, a testtel kapcsolatos kellemetlen megjegyzések. A BDD-sek gyakrabban számolnak be érzelmi, fizikai és szexuális abúzusról. Figyelemre méltó, hogy a zaklatásnak nemcsak áldozatai, hanem gyakran elkövetői is. A társas környezetnek is etiológiai szerepet tulajdonítanak. Ez a közösségi médiában is megvalósulhat (Facebook, Instagram, Snapchat, TikTok). A prevalencia az általános népességben 2%, pszichiátriai fekvőbetegeknél 7,4%, kozmetikai sebészeti és bőrgyógyászati betegeknél 10% feletti. Az elmúlt években gyakoribbá vált, a COVID-érában megjelent a „snapchat diszmorfia” és a „zoom diszmorfia”. Az SSRI-típusú antidepresszívumok és a kognitív viselkedésterápia hatékonysága igazolt. Ígéretes az elfogadás-elköteleződés terápiája, a metakognitív terápia és a már bevált terápiás módszerek online változatai. A pszichológiai tényezők bármelyike lehet a terápia és megelőzés célpontja.

Az autizmus és a tehetség kapcsolata neuropszichológiai megközelítésben

Gyarmathy Éva — 2023-09-15

A tanulmány a neurológiai alapú teljesítményzavarok, kiemelten az autizmus idegrendszeri fejlődési jellemzőinek a tehetségfejlődés szempontjából történő áttekintése. Az elemzés kiterjed az autizmus és intelligencia kapcsolatára a végrehajtó funkciók, a mintázat felismerés, a szisztematizálás és a beszéd szerepének kiemelésével és a komplex fejlesztési eljárások hatásának bemutatására. Kiemelt kérdéskör a kreativitás, amely a neuroatipikus fejlődés esetén szintén eltér a szokásostól, és kapcsolatot mutat a pszichotikus állapotokkal. A feltárt összefüggések jelzik, hogy mely tényezők tekintetében van különös gondosságra szükség, amikor az atipikus idegrendszeri fejlődés kiemelkedő képességekkel és erős fejlődésre való törekvéssel párosul. A korai beavatkozás és a környezeti tényezők döntő szerepet játszhatnak a különleges képességnek tehetség irányú fejlődésében. Az autizmus jellemzőinek mentén a tehetséggondozás számára konkrét lehetőségeket ismertetünk.

A vizuális tulajdonságok mentén kiugró ingerek hatása az inger- és célvezérelt figyelmi folyamatokra: szisztematikus áttekintés

Pakai-Stecina Diána Tünde — 2023-09-15

Háttér és célkitűzések: A figyelemi megragadás ingervezérelt és célvezérelt folyamatok által szabályozott működése még a mai napig számos kérdést vet fel. A kiugró ingerek szerepe a figyelmi mechanizmusokban egyértelműen fontos, de továbbra is vitatott jelenség, az ingervezérelt és célvezérelt figyelmi mechanizmusok működéséről ellentmondásos elméletek és eredmények születettek az elmúlt évtizedekben. Szisztematikus áttekintő tanulmányunk célja a témában megjelenő kutatási eredmények rendszerezése és áttekintése, illetve az eredmények alapján a figyelmi folyamatokkal kapcsolatos megfelelő következtetések levonása.

Módszer: Kutatásunk során az APA PsycNet keresőprogram segítéségével 14 angol nyelvű cikket gyűjtöttünk össze, melyek 33 vizsgálatot tartalmaztak. Az alábbi feltételek számítottak bekerülési kritériumnak: (1) tudományos (lektorált) folyóiratcikk, (2) empirikus tanulmány (nem áttekintés vagy metaanalízis), (3) felnőtt (18+ éves) humán minta, (4) átlagos, egészséges minta, (5) a vizsgálatok viselkedéses és/vagy pszichofiziológiás adatokat közöltek a témában.

Eredmények: A szisztematikus áttekintő tanulmányunk eredményei szerint a figyelmi folyamatok alakulásában számos tényező mediálhatja az ingervezérelt és célvezérelt folyamatok interakcióját, mint például a kiugró ingerek színe, a bemutatásuk ideje és helye, a célingerrel egyidőben megjelenő zavaró ingerek száma.

Következtetések: A célvezérelt figyelmi kontroll megvalósulása ugyan lehetséges, de számos feltételnek teljesülnie kell hozzá. Ha az egyszerre bemutatott ingerek száma meghaladja a négyet, illetve a célingerrel megegyező színű, vagy ahhoz hasonló zavaró inger is megjelenik a keresési mezőben, az ingervezérelt folyamatok gátlása nem lehetséges.

A perfekcionista énbemutatás jellemzői magyar tanulók körében

Nagy-Szabó Zoltán — 2023-09-15

Háttér és célkitűzések

A perfekcionista énbemutatás viszonylag kevésbé kutatott területnek számít a perfekcionizmus szakirodalmában. Azokat a személyközi megnyilvánulásokat foglalja magában, melyekkel a perfekcionisták a saját megítélésüket próbálják javítani (pl. környezetük előtt elrejtik tökéletlenségeiket, egy idealizált képet mutatnak magukról). Kutatásunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk a perfekcionista énbemutatás összefüggéseit a társas önértékeléssel, valamint az önhátráltatással, hogy ezáltal komplexebb képet kapjunk a perfekcionista viselkedés jellemzőiről.

Módszer

Az adatgyűjtés 2019 szeptemberétől decemberig tartott, és 192 középiskolás diák vett benne részt online (N=124) és papír (N=68) alapon. A kérdőív-csomagunk a perfekcionista énbemutatás (PSPS-JR, 2011), a társas önértékelés (SSES, 2011) és az iskolai önhátráltatás (ASHS, 1995) magyarra fordított változatait, valamint 11 iskolai elégedettséggel és továbbtanulással kapcsolatos kérdést tartalmazott.

Eredmények

A kutatáshoz használt kérdőívek jóságmutatói mind megfelelőek voltak. A perfekcionista énbemutatás hibák elhallgatása és hibák elrejtése alskálái a tanulók önértékelése és tanulása szempontjából jelentősen negatívabb összefüggéseket mutatott, mint az önreklámozás alskála. A perfekcionista énbemutatás a 14-15 évesek körében volt a legrelevánsabb, és a lányok mutatták a legmagasabb értékeket a hibák elrejtése alskálán. Az önhátráltatás magasabb önreklámozással, hibák elrejtésével, és alacsonyabb iskolai elégedettséggel járt együtt. A társas önértékelés köezepesen erős negatív korrelációt mutatott a hibák elrejtésével és elhallgatásával, valamint pozitív a kapcsolata az iskolai elégedettséggel és az iskola szeretetével.

Következtetések

Eredményeink alapján a társas önértékelés fontos befolyásoló tényező az iskolai elégedettségben és a perfekcionista énbemutatásban is, emiatt érdemes a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetni a perfekcionista énbemutatás társas aspektusainak feltárására.

Diák kiégés hagyományos és alternatív pedagógiai programú oktatási intézményekben

Kóródi Kitti — 2023-09-15

Háttér és célkitűzések: A diákok iskolai kiégésének kutatása mára már bekerült a pszichológiai kutatások fókuszába. A középiskolás diákok esetében is megfigyelhető a jelenség, amelyet a számukra kialakított mérőeszközökkel bizonyítani is lehet. Feltáró jellegű kutatásunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az iskola egyes jellemzői összefüggést mutatnak-e a kiégés mértékével.

Módszer: Kérdőíves kutatásunkban a magyar nyelvre adaptált Diák Kiégés Kérdőívet használtuk (Salmela-Aro és mtsai., 2008, 2009; magyar változat: Jagodics és mtsai., 2021). A vizsgálatba középiskolás diákokat vontunk be (N = 2205), akik eltérő követelményeket támasztó iskolatípusokban tanulnak az iskola jellegét tekintve (szakgimnázium (N = 741); gimnázium (N = 898); magasan teljesítő gimnázium (N = 327) Waldorf Gimnázium (N = 81) és egyéb alternatív gimnázium (N = 151), másrészt megkülönböztethetőek állami vagy alapítványi fenntartásuk szerint.

Eredmények: Elemzéseink szerint a diákok kiégés pontszáma a szakgimnáziumban tanulók esetében a legmagasabb, míg a legalacsonyabb kiégés pontszám a Waldorf program alapján működő iskolák tanulóira jellemző. Emellett a középiskolás lányokra magasabb kiégés jellemző, mint a középiskolás fiúkra, amely különbségek iskolatípustól függően eltérőek.

Következtetések: A kutatásunk eredménye cáfolta azt a széles körben elterjedt nézetet, hogy a magas követelményeket támasztó, országosan is kiemelkedő intézmények tanulói lennének a leginkább kiégettek. Sokkal inkább úgy tűnik, hogy a kiégettség a követelmények és erőforrások egyenlőtlenségével magyarázható, amely a szakgimnáziumokban lehet a legerőteljesebb.

A Pszichológiai Alapszükségletek a Munkában Kérdőív pszichometriai mutatóinak és validitásának vizsgálata

Csordás Georgina — 2023-09-15

Háttér és célkitűzések: Az Öndetermináció Elmélete egyre több munka- és szervezetpszichológiával kapcsolatos pozitív pszichológiai megközelítésű kutatás alapját képezi. Az elmélet szerint a pszichológiai alapszükségletek (autonómia, kompetencia és kapcsolódás) kielégítettsége vitális szerepet töltenek be a munkahelyi jóllétben. Az eddigi hazai és nemzetközi kutatások alapján a konstruktumok pozitív összefüggést mutattak a jólléttel, valamint a munkával való elégedettséggel, és alacsonyabb munkahely-elhagyási szándékkal jártak. Jelen kutatás célja a Pszichológiai Alapszükségletek a Munkában Kérdőív magyar nyelvre való adaptálásának közlése, a mérőeszköz pszichometriai mutatóinak feltárása.

Módszer: A kutatás mintáját magyar munkavállalók adták (N = 681, 66% nő, átlagéletkor = 38,6 év, SD = 11,39 év). Az online kérdőíves adatfelvétel során a Pszichológiai Alapszükségletek a Munkában Kérdőív mellett a Munkával Való Elégedettség Kérdőív, valamint a Munka Értelmessége Kérdőív is szerepelt. A kérdőív faktorstruktúráját megerősítő faktoranalízissel ellenőriztük.

Eredmények: A megerősítő faktoranalízis során a háromdimenziós faktorstruktúra jó illeszkedést mutatott, valamint a kérdőív megbízhatósága és érvényessége is megfelelő volt.

Következtetések: A Pszichológiai Alapszükségletek a Munkában Kérdőív a gyakorlatban is jól alkalmazható mérőeszköz, mellyel kvantifikálható az autonómia, a kompetencia és a kapcsolódás alapszükségletének a munkavállaló által megélt kielégítettsége. Kutatásunk megerősíti, hogy ezek a tapasztalatok alapvetőek az optimális munkahelyi működéshez.

Körmendi A. (2023). Behálózott gyermekeink. Okoseszköz-használat gyermek- és serdülőkorban. Budapest: Oriold és Társai Kiadó és Szolgáltató Kft. 130 oldal

Saád Judit — 2023-09-15

„A könyv szakmai és tudományos információkat felhasználva elsősorban szülők, iskolai és óvodai pedagógusok számára íródott annak érdekében, hogy elősegítse a gyermekek és serdülők megfelelő okoseszköz-használatát, csökkentse a használattal együtt járó potenciális veszélyforrásokat.” – írja könyve bevezetésében Körmendi Attila. Az Oriold és Társai Kiadó gondozásában megjelent könyv 16 fejezetben, fogalomtárral, irodalomjegyzékkel és internetes hivatkozások jegyzékével kiegészítve egyfajta térképként segít eligazodni a digitális technológiával „terhelt” hétköznapokban. Az internet- és okoseszköz használat hatása mindannyiunkra nézve számos tanulsággal jár, de a gyermek- és serdülő korosztályban a függőségek és a káros hatások kialakulásának veszélye fokozott figyelmet érdemel. A könyv összefoglalja és szintetizálja a területen eddig felhalmozott sok-sok tudást, ajánlást, prevenciós lehetőséget, és közérthető formában átadja a szülőknek és a pedagógusoknak.

RECENZIÓ: Bunge,EL, Mandil, J, Consoli, AJ, és Gomar, M (2022): A Kognitív viselkedésterápia szorongó és depressziós gyermekeknek és serdülőknek – eszköztár klinikusoknak. Oriold és társai, Budapest.

Saád Judit — 2023-09-15

Bunge, Mandil, Consoli, és Gomar A Kognitív viselkedésterápia szorongó és depressziós gyermekeknek és serdülőknek – eszköztár klinikusoknak című munkája, mely az Oriold és társai kiadó gondozásában jelent meg, hiánypótló műnek számít a magyar nyelven elérhető pszichoterápiás szakirodalomban. A 7 – 18 éves gyermekek kezelésében alkalmazható, bizonyítottan hatékony kognitív viselkedésterápiás beavatkozások eszköztárát tartja kezében az olvasó, melyek az érzelmi zavarok, elsősorban a szorongásos kórképek és a major depresszió kezelésében alkalmazhatók.

MAGYAR PSZICHOLÓGIATÖRTÉNET – ÖNÉLETRAJZI TÜKÖRBEN Gondolatok Pléh Csaba: Árnyak (Magvető, 2023) című könyvéről

Saád Judit — 2023-09-15

Pléh Csaba a magyar pszichológiai élet elmúlt évtizedeinek meghatározó, alkotó és nagyformátumú egyénisége – egy olyan könyvet írt, ami izgalmasan vegyíti a klasszikus memoár és a tudományos esszé műfaját. A klasszikus memoár úgy születik, hogy a többnyire már idős szerző élettapasztalatai és tudása összegzésére vállalkozik. Az önéletrajzi elbeszélés főhőse a Szerző (így: nagy kezdőbetűvel), ez a memoár kikerülhetetlen műfaji sajátossága, s ez rendjén is van. Ezért és így írják a memoárt, s ezért olvassuk oly annyira kíváncsian a memoárokat.