Építés – Építészettudomány

Elmélet és gyakorlat kapcsolata

Rita Karácsony — 2022-09-13

Elmélet és gyakorlat kapcsolatát ezúttal az építészetoktatás történetén keresztül vizsgáljuk, azon belül is az 1950-es évek lehetőségeit oktatói, majd hallgatói szemszögből végignézve. Ez az időszak két okból lehet külön kutatás tárgya. Egyrészt mert az 1940-es, 1950-es évek fordulóján a magánirodákat a nagy állami tervezőintézetek váltották fel, és így a professzorok sem folytathattak a továbbiakban önálló tervezői tevékenységet az oktatás mellett, pedig nem sokkal korábban a kettő még fizikailag is szorosan összefonódott, hiszen az egyetemen belül működtethették irodáikat. A másik, ami miatt az 1950-es évek eleje érdeklődésre tarthat számot, az a szocialista realista stílusdiktátum megjelenése, amelyhez az oktatásban is alkalmazkodni kellett. A tervezést oktatók gyakorlati tapasztalatszerzésének fontosságát minden irányból elismerték, így hamarosan megoldást találtak a problémára: az építészkari tanszékek tervezői munkaközösségként kaptak meghívást nagyszabású tervpályázatokra, vagy közvetlen megbízással keresték meg őket. A tanulmány a Magyar Építőművészet folyóiratban ekkoriban publikált tanszéki munkákat veszi sorra és mutatja be rajtuk keresztül az aktuális építészeti tendenciákat. A továbbiakban a hallgatók lehetőségeivel foglalkozik, hiszen az építészetoktatásban az elméleti tudás elsajátításán túl a gyakorlati ismeretek minél szélesebb körű bővítése is nagy jelentőséggel bír. A hallgatók is bekapcsolódhattak bizonyos tanszéki feladatokba, de tervpályázatokon is indulhattak, külön engedéllyel dolgozhattak, illetve mindegyikük számára kötelező volt 1951-től a nyári termelési gyakorlaton való részvétel. Egy-egy visszaemlékezés segítségével kitérünk arra is, hogy mennyire voltak elégedettek az oktatók és a hallgatók egyetemen kívüli feladataikkal.

Remodelling a medieval net vault construction

Eszter Jobbik — 2022-09-13

In the present study, we analysed the exact, laser-scanned geometry of the apsis vault of the catholic church of Andocs. The written sources about this vault are very limited, however, the point cloud-based research could provide new details about the history of the building, along with the formerly used building techniques. For the analysis, we worked based on our three-step analysis process, established for net vaults. During the studying of the rib system, we reconstructed the probable original construction and building method, as well as the temporary supporting structures of the early 16th-century vault. The analysation of the individual ribs led us to conclusions about this vault, in the mirror of the widespread ideas of the topic’s technical literature, such as the “Prinzipalbogen” theory. Regarding the curvilinear rib elements, we presumed a likely fabrication method, based on contemporary research results. Mapping the webbing and the ribs, we concluded their building order, as well as the plausible masonry technique of the webs.

Revisiting the Geometry of the Transition Zone Using Filposh Squinches in Ardeshir Palace

Elaheh Golzari — 2022-09-13

Iranians invented squinches to cover a square plan space with a dome. Filposh, a type of squinch first found in Sasanian architecture, is a conical vault constructed in the transition zone's corners to transmit the dome's forces and weight. This technique can be seen in three halls of the Sasanian palace of Ardeshir. In this paper, the geometry of the transition zone using filposh squinches between a spherical dome and the square supporting walls in Ardeshir palace was re-examined. A historical descriptive method was employed to analyse the main drawings of the halls from the nineteenth century to the present, and two hypotheses concerning the geometry of the transition zone were modeled and evaluated. As a result, the hypothesis that the dome's cross-section intersects the chamber's square plan is rejected. Furthermore, the claim that the transition zone's square plan circumscribes the dome's cross-section was discussed and proven.

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ÉS TURISZTIKAI POTENCIÁL

Kornélia Kissfazekas — 2022-09-13

Az Őrség, mely az évek során természeti, épített és kulturális értékeire, valamint megfelelő marketingtechnikára épített, képes volt kihasználni földrajzi és turisztikai adottságait és Magyarország szinte legfiatalabb, ma már széles körben ismert és igen kedvelt idegenforgalmi desztinációjává vált. De hogyan?

A turizmus a világ egyik leggyorsabban fejlődő gazdasági ágazata, melyből bármelyik az adottságait megfelelően kihasználni és népszerűsíteni képes település kiveheti részét. Nem kizárólag csak a városok kiváltsága, hanem a kisebb települések fennmaradásához és fejlődéséhez is jelentős mértékben hozzájárulhat többek között munkahelyteremtő - és ezáltal a helyi gazdasági versenyképességet erősítő – szerepének köszönhetően. Magyarország kistelepüléseinek egy része a rendszerváltás után, ezt felismerve a falusi turizmusban próbált meg érvényesülni az államszocializmus óta jellemző vidéki hanyatlás megállítása és visszafordítása céljából. Nem egyszer sikertelenül.

Jelen vizsgálat során a Belső-Őrség településeinek idegenforgalmi fejlődési tendenciáit és jellegzetességeit törekszünk feltárni az elérhető statisztikai adatok eredményeinek alátámasztásával, annak érdekében, hogy pontosabb képet kaphassunk az érintett települések turisztikai szerepéről, fejlődési helyzetképéről és ennek függvényében lehetséges fejlesztési irányainak meghatározásáról.

EVOLUTION AND CYCLICALITY IN RURAL TOURISM

Kornélia Kissfazekas — 2022-09-13

Tourism is one of the fastest-growing economic sectors in the world, and any settlement that can harness and promote its potential can benefit from it. It is not only the prerogative of cities but can also make a significant contribution to the survival and development of smaller settlements.

The development of tourism in a given area is not a sudden, rapid process, but usually takes place over several decades, through cyclical phases. Our research is based on the different hypothetical models of the stages of tourism developed by Noronha (1977) and Butler (1980), the applicability of which was examined in rural areas through the example of the Inner-Őrség. Nowadays Őrség (Guard’s Country) is one of the most popular tourist destinations in Hungary, where the small settlements of the area have built on their natural, architectural and cultural assets and they have been able to exploit their potential by using the right marketing techniques. The villages of the Inner-Őrség have developed at different rates since their discovery as tourist destinations, and depending on their role in the settlement network, their accessibility and tourist values, the different phases of tourism development took place at different speeds in their territory. Therefore, the intensity and impact of tourism varies in each village despite the strong interaction between them.

In the present study, we seek to identify the trends and characteristics of the development of tourism in the examined area by using the results of the available statistical data, in order to obtain a more accurate picture of the role of tourism in the settlements concerned.