Archaeologiai Értesítő

Proba cikk

2021-04-26T09:31:36+02:00

valami...

A kerámiaedények formázásának technológiai vizsgálata: Áttekintés a módszertan alapjairól és alkalmazásáról

2021-06-15T08:53:04+02:00

A kerámiaedények formázásának technológiai vizsgálata egy antropológiai megközelítésű kutatási módszer, mellyel feltérképezhetők a kerámiaegyüttesek mögött húzódó készítési tradíciók és szociális mechanizmusok. Jelen tanulmány rövid áttekintést nyújt a metódus alapjairól, valamint megkísérel bemutatni néhány alapvető, fazekaskorong nélküli formázási technikát és ezek lehetséges azonosítási nyomait a régészeti leletanyagban.

K. Rebay-Salisbury, D. Pany-Kucera: Ages and Abilities: The Stages of Childhood and their Social Recognition in Prehistoric Europe and Beyond. Childhood in the Past Monograph Series 9. Oxford: Archaeopress, 2020. 248 oldal

2021-05-05T09:36:27+02:00

Beszédes József: Römische Grabsteine aus Caruntum und seinem Territorium.

2021-06-02T07:08:51+02:00

Juraj Pavúk – Aneta Bakamska: Die neolithische tellsiedlung in Gălăbnik. Mit einem Beitrag von Christova Anastasova.

2021-07-07T09:44:47+02:00

Könyvismertetés: Julia Giblin: Isotope Analysis on the Great Hungarian Plain. An Exploration of Mobility and Subsistence Strategies from the Neolithic to the Copper Age. Archeolingua Series Maior Volume 40. (Eds.: Erzsébet Jerem and Wolfgang Meid), Prehis

2021-08-27T12:08:03+02:00

Tankó Károly: Kelta falu Győr határában. A ménfőcsanaki késő vaskori település. A Celtic Village in North-West Hungary. Hrsg.: Erzsébet Jerem. Studien zur Eisenzeit im Ostalpenraum. Band 2. Archaeolingua, Budapest, 2020, 320 oldal, 96 kép, 52 tábla.

2021-05-05T11:04:11+02:00

qwert

2022-06-09T08:25:41+02:00

Something new about the castle life.

2021-06-17T09:45:26+02:00

The paper focuses on the results of the archaeozoological analysis of finds from the research of a residential tower at the Deserted Castle – Lower Castle (Pustý hrad – Dolný hrad/Pusztavár – Alsó vár) in Zvolen in Central Slovakia. The construction and use of the residential tower at the Lower Castle are dated to the 13^th century with its gradual dissolution at the beginning of the 14^th century. The castle is in the famous medieval outskirts of the Zvolen Forest. The osteological remains from the Deserted Castle contained 3,633 fragments weighing roughly 19.3 kg. The series was dominated by domestic animals (cattle, pig, sheep/goat, dog, cat, etc.), with fewer hunted animals (roe deer, red deer, hare, squirrel, etc.). There were also remains of commensal species, frogs, and malacofauna. The archaeozoological finds also included bones of birds, which belonged not only to the domestic species (domestic hound, goose, duck, domestic pigeon), but also wild species (pheasant, quail, jay, falcon, etc.). The archaeological fauna samples featured predominantly kitchen waste, but they also allow us to explore the natural environment in the castle vicinity. Finally, the analysis has also provided insights into the eating habits of inhabitants and can testify to the economic reality of the surveyed castle.

Kovrig Ilona-Díj

2021-11-19T09:58:14+01:00

1998-ban egy névtelenségben maradni kívánó személy megalapította a Pro Archaeologia Hungariae Alapítványt. Az Alapítvány célkitűzései elsősorban tanulmányutak és könyvkiadások támogatása voltak. Az Alapító 2021-ben új kuratóriumot hívott létre, ami 4 régészből és 3 civil személyből áll. Első lépései között Kovrig Ilona Díjat alapított, ami 40 év alatti régészek teljesítményét ismeri el.

Egy középső vaskori leletegyüttes Mezőzomborról (Északkelet-Magyarország)

2021-05-04T13:07:01+02:00

E cikkben egy 2018 őszén, Mezőzombor–Békás-érről előkerült bronztárgyakból és borostyángyöngyökből álló együttes kerül bemutatásra. A lelettípusok tipokronológiai elemzése alapján, a Kr.e. 7. század 2. felére és a Kr.e. 6. század elejére keltezhetők. A különféle tárgyak analógiái arra utalnak, hogy, ékszerekként, a ruházat dekorálására szolgáltak, az egyes leleteken látható viseleti nyomok alapján nem eltemetésre készítettek az együttes elemeit. Eredeti kontextusuk bizonytalan, de valószínűsíthető, hogy egy temetkezés mellékleteiként kerültek a föld alá.

A Sandomierz penny of Vladislas the Ell-high (1305–1333) from the graveyard in Felsőzsolca, Hungary

2021-06-02T07:15:49+02:00

Felsőzsolca-Nagyszilváson az 1999–2000 között folyó feltárások során a 27. sírból előkerült egy hosszú ideig meghatározhatatlan 14–15. századi, baltikumi származásúnak vélt pénz. A sírban más melléklet nem volt, így keltezése is bizonytalan lábakon állt.

Közel húsz év elteltével derült fény a pénz származási helyére az első ilyen veret ugyanis csak 2013-ban került elő Lengyelországban, Pietrówka erődjében. Napjainkig mindössze hat veretet ismerünk a típusból.

A pénz előlapján a köriratban +DЄŊΛ[RIV]S◦; felirat olvasható, a középső mezőben gyöngysorkeretben egy nagy S betű látható. Hátoldalán a verési helyre utaló +SΛŊDO◦MIRI felirat, középen szintén gyöngysor keretben háromágú, liliomos koronát viselő sasfej látható.

A Krakkótól 160 km-re, ÉK-re – a Visztula és San torkolatánál, az előbbi átkelőhelyénél, kereskedelmi útvonalak metszéspontjában – fekvő Sandomierz városa már a 12. századtól Kis-Lengyelország egyik jelentős központja volt. A denár nevében megjelenő és egyértelműen a városra utaló nagy S, az uralkodó nevének, titulusának hiánya arra utal, hogy a zsolcai denárt különleges körülmények között verték. A várost 1305-től uraló herceget – a későbbi király I. Łokietek Ulászlót (1320–1333) – a város 1307 és 1311 között Sandomierz városa vonakodott elismerni. A veret ritkasága, és az, hogy kizárólag csak a városra utal, s az uralkodóra nem amelette érvel, hogy ezekben az évben verték. 1311-ben a város polgárai fel is lázadtak a herceg ellen, aki a magyar Aba Amádé támogatásával verte le az ellenállást. Valószínűnek tarthatjuk, hogy az Ulászlót támogató magyar csapatok egyik résztvevőjével kerülhetett a rendkívül ritka érme Magyarországra, a felsőzsolcai temetőbe.

Early medieval finds from the delta of the Don – an attempt on identifying the earliest group of the masque type belt mounts in the Eastern European steppe

2021-05-10T18:32:40+02:00

Abstract: Our article focuses on the finds allegedly found on vicinity of Belovode. The cast masque type belt fittings from the assemblage belong to the earliest horizon of the object type in terms of form. Similar belt mounts are known on the steppe east of the Don and from the Volga-Urals Region. Based on these, a north-south trade / communication route can be reconstructed.

A cikkünk középpontjában az állítólag Belovode határában előkerült leletek állnak. A leletegyüttesből származó öntött maszkos veretek formai szempontból a tárgytípus legkorábbi horizontjába tartoznak. Hasonló övszerelékek a Dontól keletre eső sztyeppén, illetve a Volga-Urál régióból ismertek. Ezek alapján egy észak–déli kereskedelmi/kommunikációs út rekonstruálható.

Burials without bodies

2021-05-31T19:58:39+02:00

Symbolic burials are well-known features of the European Neolithic and Copper Age. Contrary to the original interpretation as being the graves of those dying far from home, they are rather means of carrying messages within the funerary customs. By analysing 139 features in detail, it proved to be possible to gain a better understanding of their complexity.

Folyásirányt?

2021-06-23T08:29:42+02:00

Nehezen vitatható, hogy a vaskori Észak-Balkánon a Száva völgye kiemelkedő jelentőségű kereskedelmi és kommunikációs útvonalat jelentett. A Kr. e. 6. század végének és Kr. e. 5. század elejének összefüggésében a Certosa fibulák elterjedése alapján alkothatunk képet arról, hogy a délkelet-alpi területek és az észak-balkáni vidékek közösségei milyen módon alakítottak ki és tartottak fenn nagy távolságokat átívelő kapcsolatokat. Az utóbbi évtizedekben látványosan bővülő dél-dunántúli forrásanyagnak köszönhetően lehetőség mutatkozik arra, hogy a vélhetőleg hasonlóan fontos szereppel bíró Duna milyen szerepet játszhatott ugyanebben az időszakban. Jelen tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a Kárpát-medence déli területeinek Kr. e. 6. század végi és Kr. e. 5. század eleji temetkezései alapján a térség közösségei között milyen kapcsolatok és interakciós hálózatok rajzolhatók fel.

A helyi lakosság továbbélése Pannoniában a településszerkezeti változások tükrében

2021-06-15T09:02:19+02:00

A késő vaskori és a pannoniai kora római falvak településein gyakran előforduló veremházak kapcsán az objektumtípus és a települések továbbélésének lehetőségét vizsgálja a tanulmány. A La Tène D-kori falvak római kori vicusokká való átalakulása több tényezős, amelyen keresztül a romanizáció folyamata nyomon követhető.

5. századi településrészlet és temető Nyíregyháza határában (M3-58. lelőhely)

2021-08-17T14:02:56+02:00

Nyíregyháza határában 2009–2011 során egy temető és egy településrészlet került feltárásra, melyeket a régészeti adatok alapján egyazon népesség használt az 5. század közepén – második felében. A szórt szerkezetű település közelében létesített, 24 síros temetkező hely olyan temetőtípust képvisel, amely eddig nem volt ismert Északkelet-Magyarországról. Leletanyagában megjelennek a hun korszak és az azt követő évtizedek reprezentatív tárgytípusai, köztük változatos viseleti elemek, üvegpoharak és egy 5. századi ezüstpénz is.

Török László (1941–2020)

2021-06-03T10:42:23+02:00

Gáspár Dorottya

2021-08-18T09:12:45+02:00

Patay Pál (1914-2020)

2021-06-30T07:17:37+02:00

Fodor István (1943‒2021)

2021-08-24T19:30:17+02:00

Módszertani és interpretációs problémák a 6-7. század radiokarbon keltezésében az Alföldön.

2021-06-02T19:13:26+02:00

A Makó-Mikócsa-halom kora avar kori temető keltezéséről írt tanulmányukban Gulyás et al. 2018 alapvetően tévesen alkalmazzák a radiokarbon dátumok Bayes-féle modellezését. Vitacikkünkben a módszertani tévedések mellett az általuk használt terminológiai hibákat is tárgyaljuk.

Középtávú Régészeti Stratégia

2021-09-20T10:07:10+02:00

A régészeti örökség megmentése és feltárása, eredményes feldolgozása, gondos megőrzése és hatékony továbbadása érdekében 2019 őszén Maróth Miklós az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke egy középtávú Régészeti Stratégia elkészítését kezdeményezte. Az ELTE BTK Régészettudományi Intézetében született jelen javaslat az elméleti keretek rövid felvázolásával kísérli meg összefoglalni a magyar régészet előtt álló lehetőségeket és legfontosabb feladatokat. A magyar régészetet az elmúlt évtizedekben az ellentmondásos és kapkodó törvényalkotás, a változó és mindinkább romló feltételekkel működő intézményi háttér határozta meg, amely a régészet jelentős presztízsvesztéséhez vezetett. A múlt történetileg hiteles rekonstrukciója érdekében a jelen írás a magyar régészeti örökség gondozásának feladatait a nemzetközi kutatás kihívásainak figyelembevételével határozza meg mind a feltáró és feldolgozó munka, mind a múzeumi megőrzés és bemutatás, az állami feladatvállalás, mind pedig az egyetemi oktatás és a közösségi továbbadás területén. A szerzők írásukat vitaindítónak szánják és várják a régészeti örökség sorsáért aggódó művelt polgárok véleményét.