Agrokémia és Talajtan

A talaj katabolikus aktivitás mintázatának elemzése mikrorespirációs (MicroRespTM) módszerrel

Tibor Szili Kovács — sze, 20 dec 2023 00:00:00 +0100

A talaj mikrobiális közösségének funkcionális diverzitása a talaj ökoszisztéma szolgáltatások jelentős részéhez hozzájárul, sok esetben meghatározó jelentőségű. Többféle kísérleti és elméleti megközelítés közül a katabolikus aktivitás-mintázat mikrorespirációs – MicroResp(TM) – módszerrel történő megközelítését mutatjuk be. A módszer a régebbről ismert szubsztrát-indukált respiráció több-szubsztrátos, mikrotiter lemez alapú kiterjesztése, amivel a talaj mikroba-közösség in-situ közösségi-szintű fiziológiai mintázata határozható meg. Mivel az egyes mikroorganizmusok szubsztrát-hasznosítása eltérő, a mikroba-közösség aktuális összetételétől, abundanciájától függően változó a szubsztrát hasznosítási mintázat egy-egy talajminta esetében. Az alkalmazott szubsztrátok köre tetszőleges, rendszerint egyszerű cukrok, aminosavak, aminok, karbonsavak. A módszer gyors, érzékeny, megbízható, ezért alkalmazása tervezett kísérletekben és talajmonitoring programokban egyaránt javasolható.

Talajnedvességtartalom mérés földradarral (GPR) és mezőgazdasági alkalmazhatóságának lehetőségei

András Herceg — sze, 20 dec 2023 00:00:00 +0100

A talaj nedvességtartalmának meghatározása kiemelt fontosságú a geotechnika, a hidrológia, a környezetmérnöki gyakorlat és természetesen a mezőgazdaság területén.

A talajnedvesség és annak áramlása, mint a növények fejlődésének és a termésminőségének (egyik) fő szabályozó tényezője, ezért kulcsfontosságú a mezőgazdaság különböző területein. A talajnedvesség alapos ismerete fontos az öntözés szempontjából, különösen a félszáraz és száraz éghajlatú területeken, de emellett jelentős szerepet játszik a tápanyagforgalomban is.

A talajnedvességmérés részben, vagy teljesen roncsolásmentes lehetőségét biztosítja a földradar (GPR), amely nagy felbontási lehetőséget, időhatékonyan biztosítja a jelentős behatolási mélységet, a közepes léptékű méréseknél, betöltve a pontszerű és nagyléptékű távérzékelt mérési technikák közötti „metodikai űrt”.

A GPR hidrológiai vizsgálatokban rejlő nagy potenciálja ellenére fontos hangsúlyozni, hogy egyetlen talajnedvesség-becslési módszer sem működik minden körülmények között optimálisan. A GPR többnyire viszonylag alacsony elektromos vezetőképességű területekre korlátozódik, emellett jelentős és térben folyamatos felszín alatti kontrasztot igényel a dielektromos állandó tekintetében.

Jelen cikk fő célja a következő: összefoglalni az elsősorban nemzetközi szakirodalmat, a GPR hasznosítási lehetőségiről a talajnedvesség becsléshez, kiemelten a mezőgazdaság területét.

Kijelenthető, hogy a GPR hasznos mérőeszköz lehet a talaj nedvességtartalmának meghatározásához, amely segíthet a talaj nedvességeloszlásának feltérképezésében (a beszivárgást is figyelembe véve), amelyből akár a pontos gyökérkarakterisztika is meghatározható, továbbá a hatékony vízfelhasználással sikeres öntözésgazdálkodás valósítható meg és így precíziós mezőgazdasági programok is tervezhetők.

"Két lábbal a földön, avagy miként próbál a talajtan válaszokat adni a globális kihívásokra”

Kitti Balog — sze, 20 dec 2023 00:00:00 +0100